PoliakrilamidA (PAM) általában anionos, kationos és nemionos anyagokra osztható az iontípus szerint. Főként vízkezelésben flokkulációra használják. A választás során a különböző típusú szennyvíztípusok eltérő típusokat választhatnak. A megfelelő PAM-ot a szennyvíz jellemzői alapján kell kiválasztani. Ugyanakkor azt is tisztázni kell, hogy melyik folyamat során adják hozzá a poliakrilamidot, és milyen célt szeretnének elérni a használatával.
A poliakrilamid műszaki mutatói általában a molekulatömeget, a hidrolízis mértékét, az ionosságot, a viszkozitást, a maradék monomertartalmat stb. tartalmazzák. Ezeket a mutatókat a kezelt szennyvíz típusától függően kell pontosítani.
1. Molekulatömeg/viszkozitás
A poliakrilamid molekulatömege változó, az alacsonytól a nagyon magasig. A molekulatömeg befolyásolja a polimerek teljesítményét a különböző alkalmazásokban. A nagy molekulatömegű poliakrilamid általában hatékonyabb a flokkulációs folyamatban, mivel polimerláncaik hosszabbak, és több részecskét tudnak összekapcsolni.
A PAM oldat viszkozitása nagyon magas. Stabil ionizáció esetén minél nagyobb a poliakrilamid molekulatömege, annál nagyobb az oldat viszkozitása. Ez azért van, mert a poliakrilamid makromolekuláris lánca hosszú és vékony, és az oldatban a mozgással szembeni ellenállás nagyon nagy.
2. Hidrolízis foka és ionosság
A PAM ionossága nagyban befolyásolja felhasználási hatékonyságát, de megfelelő értéke a kezelt anyag típusától és jellegétől függ, és különböző helyzetekben eltérő optimális értékek léteznek. Ha a kezelt anyag ionerőssége magas (több szervetlen anyag), a felhasznált PAM ionossága magasabb kell legyen, egyébként alacsonyabb. Általában az anion mértékét hidrolízisfoknak, az ion mértékét pedig kationfoknak nevezik.
Hogyan válasszunk poliakrilamidot?a kolloidok és a szuszpendált szilárd anyagok koncentrációjától függ a vízben. A fenti mutatók megértése után hogyan válasszunk megfelelő PAM-ot?
1. Értsd meg a szennyvíz forrását
Először is meg kell értenünk az iszap forrását, jellegét, összetételét, szilárdanyag-tartalmát stb.
Általánosságban elmondható, hogy a kationos poliakrilamidot szerves iszapok kezelésére, az anionos poliakrilamidot pedig szervetlen iszapok kezelésére használják. Magas pH-érték esetén a kationos poliakrilamidot, míg magas pH-érték esetén az anionos poliakrilamidot nem szabad használni. Az erős savasság miatt az anionos poliakrilamid nem alkalmas. Magas iszap szilárdanyag-tartalma esetén a felhasznált poliakrilamid mennyisége nagy.
2. Az ionitás kiválasztása
A szennyvízkezelés során dehidratálni szükséges iszap esetében kis kísérletekkel kiválaszthatja a különböző ionitású flokkulánsokat, hogy kiválassza a legmegfelelőbb poliakrilamidot, amely a legjobb flokkulációs hatást éri el, minimalizálja az adagolást, így költségeket takarít meg.
3. A molekulatömeg kiválasztása
Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a poliakrilamid termék molekulatömege, annál nagyobb a viszkozitása, de használat közben minél nagyobb a termék molekulatömege, annál jobb a felhasználási hatás. Konkrét felhasználás esetén a poliakrilamid megfelelő molekulatömegét az adott alkalmazási iparág, a vízminőség és a kezelőberendezések alapján kell meghatározni.
Amikor először vásárol és használ PAM-ot, ajánlott a szennyvízzel kapcsolatos konkrét helyzetet ismertetni a flokkulálószer gyártójával, és mi egy megfelelőbb terméktípust ajánlunk Önnek. És küldjön mintákat tesztelésre. Ha nagy tapasztalattal rendelkezik a szennyvízkezelésben, elmondhatja nekünk az Ön konkrét igényeit, alkalmazási területeit és folyamatait, vagy közvetlenül is megadhatja nekünk a jelenleg használt PAM mintákat, és mi összepárosítjuk az Önt a megfelelő poliakrilamiddal.
Közzététel ideje: 2024. július 15.