Habzásgátlók ipari alkalmazásokban

Habzásgátlókelengedhetetlenek az ipari alkalmazásokban. Számos ipari folyamat termel habot, legyen szó mechanikus keverésről vagy kémiai reakcióról. Ha nem szabályozzák és nem kezelik, komoly problémákat okozhat.

A hab a vízrendszerben lévő felületaktív vegyi anyagok jelenléte miatt képződik, amelyek stabilizálják a buborékokat, ami habképződéshez vezet. A habzásgátlók szerepe, hogy helyettesítsék ezeket a felületaktív vegyi anyagokat, ami a buborékok kipukkadását és a hab csökkentését okozza.

Melyek a hab főbb típusai?

Biohab és felületaktív hab:

A biohabot mikroorganizmusok állítják elő, amikor a szennyvízben lévő szerves anyagokat metabolizálják és lebontják. A biohab nagyon apró, kerek buborékokból áll, nagyon stabil és száraznak tűnik.

A felületaktív habképződést felületaktív anyagok, például szappanok és mosószerek hozzáadása, vagy korrozív anyagok olajokkal, zsírokkal és más vegyszerekkel való reakciója okozza.

Hogyan működnek a habzásgátlók?

A habzásgátlók a folyadék tulajdonságainak megváltoztatásával megakadályozzák a habképződést. A habzásgátlók a felületaktív molekulákat helyettesítik a vékony habrétegben, ami azt jelenti, hogy az egyrétegű réteg kevésbé rugalmas, és nagyobb valószínűséggel törik.

Hogyan válasszunk habzásgátlót?

A habzásgátlókat általában szilikon alapú és nem szilikon alapú habzásgátlókra osztják. A habzásgátló kiválasztása az adott alkalmazás követelményeitől és körülményeitől függ. A szilikon alapú habzásgátlók széles pH- és hőmérsékleti tartományban hatékonyak, és általában stabilitásuk és hatékonyságuk miatt előnyben részesítik őket. A nem szilikon alapú habzásgátlók főként szerves vegyületeken, például zsírsavamidokon, fémszappanokon, zsíralkoholokon és zsírsav-észtereken alapuló habzásgátlók. A nem szilikon rendszerek előnyei a nagy diffúziós együtthatók és az erős habtörő képesség; a fő hátrány, hogy a habzásgátló képesség kissé gyenge a szilikonhoz képest nagyobb felületi feszültség miatt.

A megfelelő habzásgátló kiválasztásakor olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint a rendszer típusa, az üzemi körülmények (hőmérséklet, pH, nyomás), a kémiai kompatibilitás és a szabályozási követelmények. A megfelelő habzásgátló kiválasztásával az iparág hatékonyan kezelheti a habbal kapcsolatos problémákat és javíthatja a folyamatok általános hatékonyságát.

Mikor van szükség habzásgátló adalékra a vízkezelésben?

A vízkezelés során általában vannak olyan körülmények, amelyek elősegítik a habzást, például a víz keverése, az oldott gázok felszabadulása, valamint a mosószerek és egyéb vegyszerek jelenléte.

A szennyvíztisztító rendszerekben a hab eltömítheti a berendezéseket, csökkentheti a kezelési folyamat hatékonyságát, és befolyásolhatja a kezelt víz minőségét. Habzásgátlók hozzáadása a vízhez csökkentheti vagy megakadályozhatja a habképződést, ami segít a kezelési folyamat hatékony működtetésében és javítja a kezelt víz minőségét.

A habzásgátlók vagy habzásgátlók olyan vegyi termékek, amelyek szabályozzák, és szükség esetén eltávolítják a habot a kezelt vízből, hogy elkerüljék a nemkívánatos szakaszokban vagy túlzott mennyiségben történő habzás negatív hatásait.

Habzásgátlóink ​​a következő területeken használhatók:

● Cellulóz- és papíripar

● Vízkezelés

● Mosószeripar

● Festék- és bevonatipar

● Olajmező ipar

● És más iparágak