Habzásgátlók ipari alkalmazásokban

Habzásgátlókelengedhetetlenek az ipari alkalmazásokban. Számos ipari folyamat hoz létre habot, legyen szó mechanikai keverésről vagy kémiai reakcióról. Ha nem kontrollálják és nem kezelik, súlyos problémákat okozhat.

A hab a vízrendszerben lévő felületaktív vegyszerek jelenléte miatt képződik, amelyek stabilizálják a buborékokat, ami habképződést eredményez. A habzásgátlók szerepe az, hogy helyettesítsék ezeket a felületaktív vegyszereket, ezáltal a buborékok felrobbannak és csökkentik a habzást.

Melyek a hab fő típusai?

Biohab és felületaktív hab:

A biohabot mikroorganizmusok állítják elő, amikor a szennyvízben lévő szerves anyagokat metabolizálják és lebontják. A Biofoam nagyon kis kerek buborékokból áll, nagyon stabil és száraznak tűnik.

A felületaktív habot felületaktív anyagok, például szappanok és mosószerek hozzáadása, vagy korrozív anyagok olajokkal, zsírokkal és más vegyi anyagokkal való reakciója okozza.

Hogyan működnek a habzásgátlók?

A habzásgátlók megakadályozzák a habképződést a folyadék tulajdonságainak megváltoztatásával. A habzásgátlók a felületaktív anyagok molekuláit helyettesítik a vékony habrétegben, ami azt jelenti, hogy az egyrétegű réteg kevésbé rugalmas és nagyobb valószínűséggel törik.

Hogyan válasszunk habzásgátlót?

A habzásgátlókat általában szilikon alapú habzásgátlókra és nem szilikon alapú habzásgátlókra osztják. A habzásgátló kiválasztása az adott alkalmazás követelményeitől és feltételeitől függ. A szilikon alapú habzásgátlók pH- és hőmérsékleti feltételek széles tartományában hatékonyak, és általában előnyben részesítik stabilitásuk és hatékonyságuk miatt. A nem szilikon alapú habzásgátlók főként szerves vegyületeken, például zsíramidokon, fémszappanokon, zsíralkoholokon és zsírsav-észtereken alapuló habzásgátlók. A nem szilikon rendszerek előnyei a nagy diffúziós együtthatók és az erős habtörési képesség; fő hátránya, hogy a szilikonnál nagyobb felületi feszültség miatt kissé gyenge a habzásgátló képessége.

A megfelelő habzásgátló kiválasztásakor figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a rendszer típusa, a működési feltételek (hőmérséklet, pH, nyomás), a kémiai kompatibilitás és a szabályozási követelmények. A megfelelő habzásgátló kiválasztásával az ipar hatékonyan kezelheti a habbal kapcsolatos problémákat, és javíthatja a folyamat általános hatékonyságát.

Mikor van szükség habzásgátló adalékra a vízkezelésben?

A vízkezelés során általában vannak olyan körülmények, amelyek elősegítik a habzást, mint például a víz felkavarása, az oldott gázok felszabadulása, valamint a tisztítószerek és egyéb vegyszerek jelenléte.

A szennyvíztisztító rendszerekben a hab eltömítheti a berendezéseket, csökkentheti a tisztítási folyamat hatékonyságát és befolyásolhatja a tisztított víz minőségét. Habzásgátlók hozzáadásával a víz csökkentheti vagy megakadályozhatja a habképződést, ami segít a kezelési folyamat hatékony működésében és javítja a kezelt víz minőségét.

A habzásgátlók vagy habzásgátlók olyan vegyi termékek, amelyek szabályozzák és szükség esetén eltávolítják a habot a kezelt vízből, hogy elkerüljék a nemkívánatos szakaszokban vagy túlzott mértékű habzás negatív hatásait.

Habzásgátlóink ​​az alábbi területeken használhatók:

● Cellulóz- és papíripar

● Vízkezelés

● Mosószeripar

● Festék- és bevonatipar

● Olajmező ipar

● És más iparágak